Nyolc tanács a munkahelyi zajmegelőzéshez – és a mögöttük álló kutató

Per Møbergnek több vasat is tart a tűzben. Elektroműszerészként kezdte, majd egészségügyi mérnök lett, és továbblépett a technológiai és társadalmi-gazdasági tervezés mesterszakra. Ez elvezette őt a repülőgépiparba, ahol az akusztika került érdeklődése középpontjába. 17 éven át volt a Scandinavian Airlines, a SAS zajvédelemért felelős munkatársa.

„Az volt a feladatom, hogy csökkentsem a személyzetet érő zajterhelést a koppenhágai repülőtéren, ahol sok alkalmazottnak zaj okozta halláskárosodása volt. A munka befejezését követően drasztikusan csökkent a halláskárosodások száma.”

Egy idő után Per egyre szélesebb körű feladatokat kapott, többek között egy új reptéri konyha megépítését, magas szinten zajszigetelt munkakörnyezettel.

Mestermű az irodai irányelvekről

2000-ben Per Møberg Nielsen saját vállalkozásba kezdett tanácsadóként.

„Különböző kutatási projektekben vettem részt, nem utolsósorban iskolákkal és óvodákkal kapcsolatban. Ezek a projektek nagyon sikeresek voltak. Ma már a koppenhágai önkormányzat költségvetésében minden évben szerepel a meglévő iskolák és óvodák zajvédelme.”

Nemzetközi szabványosítási munkába is bekapcsolódott különböző ISO-munkacsoportokban. Ennek keretében belevetette magát a zajterhelés mérésébe, az ISO 9612 – A munkahelyi zajterhelés meghatározása szabvány kidolgozásában vett részt.

„Számtalan mérést végeztem a zajterheléssel kapcsolatban“ – mondja.

Tanácsadóként Pert több megbízatása is arról szólt, hogy írjon irányelveket az iparág és különböző szervezetek számára. Ezek közül a legelterjedtebb, leghasználtabb és legismertebb az irodazajról szóló irányelv.

„Hogy őszinte legyek, ez az én mesterművem” – mondja nevetve. „Ez a legjobb az összes általam írt irányelv közül.”

Sikeres zajvédelem

A Scandinavian Airlinestól való távozása után arra törekedett, hogy ideje felét általános zajproblémákkal, például kutatással, irányelvekkel és szabványosítási munkával töltse, másik felében pedig a munkahelyi zajvédelemmel foglalkozzon.

Pályafutására visszatekintve megjegyzi, hogy az évek során rendkívül sok és fontos munkát végzett a halláskárosodás megelőzése érdekében a munkahelyi egészségügy területén.

„A halláskárosodás megelőzésére irányuló zajvédelem sok éven át sikeres volt. De 10-15 évvel ezelőtt a hagyományos, a halláskárosodás megelőzésére irányuló zajvédelemről áttevődött a hangsúly a kellemetlen és zavaró zajokra.”

Manapság elsősorban irodákon, iskolákon és óvodákon belüli projektekben vesz részt.

Összezsúfolt emberek

A nagyterű irodák korszaka előtt hosszú ideig a személyes irodák kialakítása volt jellemző.

„Aztán sok munkáltató úgy akart spórolni, hogy az embereket nagy, nyitott terekbe zsúfolta be. Rengeteg olyan munkahely volt, amelyet nem a munkának, a kultúrának és az ott dolgozó embereknek megfelelően alakítottak ki. Csak csinálták, csinálták, eszükbe sem jutott elgondolkodni a munkakörnyezeten, és ezen keresztül a termelékenységre gyakorolt zavarokon és következményeken. Most már látjuk ezeket a következményeket.”

Per azonban úgy látja, hogy mostanra megváltozott a hozzáállás, és nagyobb tudatossággal tekintenek az irodazaj-problémákra.

„A munkaadók a saját kárukon tanulnak. Még mindig sok vezetői csapat nem igazán törődik ezzel a kérdéssel. Nem is értem, miért nem, hiszen a zaj csökkenti a termelékenységet.”

Túl messzire megyünk?

Per rámutat, hogy a nyitott irodák nem feltétlenül rosszak. Minden azon múlik, hogy milyen munkákat végeznek az irodában.

„Bizonyos munkakörök esetében nem okoz problémát az irodák nyitottsága. Mostanában egyre változatosabb szempontokkal találkozunk, amelyek az adott irodában zajló munkavégzésre fókuszálnak, és arra törekednek, hogy az irodák kialakítása minél jobban illeszkedjen a különböző munkakörökhöz. De idáig nagyon hosszú út vezetett.”

Egyesek szerint túl messzire megyünk zajmegelőző ambícióinkkal, és az irodatér kellemetlenül némává válhat.

„Bizonyos terekben valóban túlzásba lehet esni, például jobb lesz a hangfelismerés, de az irodákban nem erre vágyunk. Ugyanakkor ahol tanácsadóként alkalmaztak, ott szinte kivétel nélkül az volt a probléma, hogy túl hosszú a visszhangidő az irodatérben. Ezt csak a helyiség nagyobb zajcsillapításával lehet megoldani.”

A zaj három fő oka

Per Møberg Nielsen az Irodazaj című iránymutatásában három fő szempontot fogalmaz meg, amelyeket a zajproblémák értékelésénél figyelembe kell venni:

• Munkafeltételek, vagyis a munka jellege, a koncentráció- a kommunikációs igény, valamint a pszichoszociális munkakörnyezet.
• Fizikai feltételek, vagyis a zajszint, a visszaverődési idő, a hallhatóság és a zajfrekvenciák.
• Egyéni feltételek, vagy a hallásképesség, elvárások, hangérzékenység és stressztűrés.

Hat lépés felújításhoz/új irodába költözéshez

Az egyes szempontok vagy központi területek meghatározása olyan folyamat legyen, amelyben részt vesznek a munkatársak is. Az iránymutatás kiemel néhány szem előtt tartandó lépést:

1. Az ott végzendő munkához igazodó irodatípust kell választani.
2. Úgy kell kialakítani az irodát, hogy az igazodjon az ott dolgozókhoz. A kialakításnak támogatnia kell a munkafolyamatokat, nem pedig akadályoznia.
3. Meg kell győződni arról, hogy az alapelrendezés és a berendezések megfelelők, például a közlekedőfolyosók, az akusztika, a világítás, a szellőzés stb.
4. Be kell vonni és érdekeltté kell tenni a munkavállalókat és a biztonsági felelősöket.
5. Részletes tájékoztatást kell adni, és lehetőséget kell teremteni konzultációra. Válaszolni kell a felmerülő kérdésekre. Nyitottnak kell lenni, és meg kell vitatni az előnyöket és a hátrányokat is.
6. El kell fogadni, hogy érzelmileg és fájdalmas lehet az egyik irodatípusról a másikra való áttérés.

Nyolc tanács a munkahelyi zajmegelőzéshez

1. Használjon ásványgyapotból készült, nagy hangelnyelő képességű álmennyezeteket.
2. Ne alakítson ki túl nagy belmagasságú helyiségeket.
3. Szereljen fel elegendő hangelnyelőt a falakra abban a magasságban, ahol a munkatársak dolgoznak.
4. Használjon hangelnyelő bútorokat és paneleket.
5. Ne legyenek zajforrások az irodatérben.
6. Igazítsa az iroda kialakítását ahhoz, hogy kit kell hallani, és fordítva.
7. Gondoskodjon arról, hogy elegendő helyiség álljon rendelkezésre a koncentrált munkához, a megbeszélésekhez és a beszélgetésekhez.
8. Ne legyenek olyan közlekedők, amelyek zavarják az munkaállomásukon dolgozókat.

Szöveg: Lars Wirtén