Az épülethez illő hangelnyelő termék kiválasztása régebben meglehetősen egyszerű feladat volt. Az akusztikai teljesítmény, a tervezés és a költségvetés közötti kompromisszumok értékelése volt az elsődleges szempont. De most már tudjuk, hogy egy épületben minden terméknek további költségei vannak a beltéri és kültéri környezetre vonatkozóan. Ezért elengedhetetlenné vált, hogy az akusztikán túlmenően a környezeti hatásokat is figyelembe vegyük.
A környezeti hatások pontos felmérése
A termék hatásainak értékelésére szolgáló módszerek listáján az első helyen a Környezetvédelmi terméknyilatkozatnak (EPD) kell állnia. Minden olyan vállalat, amely törődik a termékei által okozott kibocsátásokkal, könnyen hozzáférhető, könnyen olvasható EPD-kkel fog rendelkezni – legalábbis azon termékek esetében, amelyek az eladásaik többségét teszik ki.
A jó EPD-k a következőkből származó kibocsátásokat tartalmazzák:
- Nyersanyagok és gyártás (A1-3 életciklus-szakaszok),
- Szállítás, telepítés és energiafelhasználás (A4-5 életciklus-szakaszok),
- Használat, például karbantartás és javítás (B1-7 életciklus-szakaszok),
- A termék életciklusának végfázisai, ahol a termék a kezelésétől függően különböző hulladékáramokba kerül (a C1-4 életciklus-szakaszok), és
- Újrafelhasználási/helyreállítási/újrahasznosítási potenciál, az a szakasz, amelyben a termék körforgásos potenciálját értékelik (D életciklus-szakasz).
Mi a legfontosabb egy EPD-ben?
Mivel ez rengeteg feldolgozandó információ, az EPD-k a környezeti hatásokat több fő kategóriában foglalják össze. A hangelnyelő anyagok esetében a legfontosabb érték a „globális felmelegedési potenciál”, amely kg-ban foglalja össze az üvegházhatású gázok (beleértve a CO2-t is) mennyiségét, amelyet a termék a vizsgált életciklus valamennyi szakaszában termelt. Bár nem árulja el a teljes történetet, ez egy meglehetősen egyszerű mérőszám a teljesítmény és a környezeti ártalmak összehasonlítására egy sor termék esetében.
Egy gyakorlati példa
Az alábbiakban példaként az Ecophon Focus™ termékcsalád EPD-jének összefoglaló táblázatából láthat egy részletet (a teljes EPD-t letöltheti a letöltőközpontunkból). Ez az összefoglaló érték kg CO2-egyenértéket jelez (az egyenérték azt jelenti, hogy más káros gázokat is tartalmaz) minden egyes „funkcionális egységre” – ebben az esetben a funkcionális egység az A, B és C élű Focus négyzetméterére vonatkozik.
A Focus A környezeti költsége az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából 2,59 kg CO2-egyenérték négyzetméterenként. Ebben a konkrét esetben a kg CO2-egyenértékben a Focus A, B és C közötti különbségek a különböző élek gyártásának összetettségéből adódnak.
Más termékekkel összehasonlítva a különböző felülettípusok, valamint az akusztikai teljesítmény szintjei eltérő hatást gyakorolnak a környezetre. A megfelelő döntés meghozatala előtt teljes mértékben figyelembe kell venni az akusztikai teljesítmény, a tervezési követelmények, a költségvetés, az ügyfél igényei és a környezeti hatások közötti kompromisszumokat.
Néhány szó az anyagokról
A termék fenntarthatóságát elsődlegesen az anyagok befolyásolják, mivel az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagy része az A1-3 életciklus-szakaszban (nyersanyagok és gyártás) keletkezik. A nagyfokú újrahasznosított anyagtartalom biztosítása az egyik elsődleges módja annak, hogy a kibocsátást ezekben a szakaszokban minimálisra csökkentsük, és erre érdemes odafigyelni az ásványgyapot termékeknél.
Például a Focus A panel hangelnyelő részét alkotó nyersanyagok 70%-ban újrahasznosított üvegpalackokból és üvegekből állnak. Az üveggyapot korlátozott mennyiségű nyersanyagok, például homok, mészkő és szódabikarbóna keveréséből is előállítható. Ennek eredményeképpen nem minden ásványgyapot egyforma. Azok a gyártók, amelyek nagy arányban használnak fel hulladékanyagokat, már aktívan elkötelezték magukat a fenntarthatóság mellett azáltal, hogy beruháznak a körforgásos gyártási folyamatokba.
Mi jön ezután?
A következő lépés a felelősségteljes javaslat elkészítéséhez a termékek és a gyártók kibocsátásának összehasonlítása, hogy mind a hangi környezet, mind az ökoszisztéma szempontjából a megfelelő választást lehessen meghozni.
Az akusztikus anyagok egyes beszállítói nem rendelkeznek EPD-vel a termékeikre vonatkozóan. Ilyen esetben felmerül a kérdés: „miért?”. Minden felelős gyártó már régen kötelezettséget vállalt arra, hogy 2050-re Nulla Nettó kibocsátást ér el, márpedig a Nulla Nettóhoz vezető út első lépése egy egyszerű mérés. A kibocsátásokat csak akkor lehet csökkenteni, ha tudjuk, hogy melyek azok.
Végül, az EPD-k még nincsenek szabványosítva. Például egyes EPD-k különböző funkcionális egységekkel rendelkeznek, így egy felelős akusztikus vagy építész beleeshet abba a csapdába, hogy almát és körtét hasonlít össze, ha egy termék kilogrammonkénti kibocsátását egy másik termék m2-enkénti kibocsátásával hasonlítja össze. Ezért szorgalmazzuk, hogy az egész iparágban minden termékre vonatkozóan szabványosított EPD-ket alkalmazzanak. Amíg ez nem történik meg, addig az ördög a részletekben rejlik. A felelős tervezőnek jártasnak kell lennie az apró betűs részek olvasásában és a környezetvédelmi jelentéstétel alapszintű ismereteinek kialakításában.
Hol találok további információkat?
Az alábbi cikkekben többet olvashat arról, hogy mit várhat el az EPD-ktől, és megtudhatja, hogyan hasonlíthatja össze őket.
A letöltőközpontunkban megtekintheti az EPD-k teljes választékát, amelyek az eddigi (2023. márciusi) termékeladásaink 85%-át lefedik.
Kérjük, látogasson el weboldalunk Fenntarthatósági részébe, és tudjon meg többet a 2025-re, 2030-ra és 2050-re kitűzött kibocsátáscsökkentési céljainkról. Az Ecophon fenntarthatóságával kapcsolatos további információkért kérjük, forduljon a douglas.maccutcheon@ecophon.se címre.
Szöveg: Douglas MacCutcheon, PhD. A Saint-Gobain Ecophon fenntarthatóságért felelős globális koncepciófejlesztője.