A becslések szerint a memóriazavarban szenvedők száma a következő 30 évben közel megduplázódik. A megfelelő hallókörnyezet és a jó akusztika támogatja a memóriazavarokkal küzdő emberek mindennapi életét és függetlenségét
Bemásolt link
Az Aalto Egyetem Építészeti Tanszékének SOTERA kutatócsoportja kormányzati szereplőkkel, önkormányzatokkal és vállalatokkal együtt új megoldásokat keres a memóriazavarokkal küzdő emberek lakhatására. A projekt a MonIA projekt elnevezést kapta (Rugalmas lakhatási megoldások memóriazavarokkal küzdők számára). A projekt fő kutatási kérdése a következő:
• Hogyan lehet a formatervezéssel kezelni a memóriazavarok és az öregedés hallásra gyakorolt hatásait?
• Milyen az ideális akusztikai környezet a „memória- és idősbarát” lakások számára?
• Hogyan segítheti elő az akusztikai tervezés a jólétet és a mindennapi életben való boldogulást a „memória- és idősbarát” lakásokban?
A projekt hátterében közegészségügyi és gazdasági kihívások állnak. 2019-es jelentésében az Alzheimer Europe becslése szerint a memóriazavarokkal küzdő emberek száma Finnországban csaknem megkétszereződik az elkövetkező harminc évben. Finnországban 2018-ban körülbelül 96 000 memóriazavarral küzdő ember volt, és a becslések szerint ez a szám 2050-re 172 000-re fog nőni. Más országokban is hasonló adatok figyelhetők meg.
Az Ecophon aktívan kutatja az élet- és munkahelyi környezetet, és mivel többek között a hangkörnyezetet célozták meg, az Ecophon Finland azonnal érdeklődni kezdett a projekt iránt, amint hallottak róla.
„Korábban már vizsgáltuk a memóriazavarokkal küzdő emberek lakókörnyezetét, külön tekintettel azok akusztikai megoldásaira. A megfelelő hangkörnyezet jelentős hatással van az emberek jólétére. A MonIA projektben ez a szempont fontos tényezőként kerül előtérbe a memória problémákkal küzdő emberek életét támogató egyéb megoldásokkal együtt” – állítja Jyrki Kilpikari, az Ecophon Egészségügyi létesítmények koncepciófejlesztője.
Sok meglévő támogatott lakóegység nagy, visszhangos és zajos étkező- és közös helyiségekkel rendelkezik. Ilyen körülmények félelmet vagy szorongást okozhatnak.
A MonIA projektet az Aalto Egyetem professzora, Laura Arpiainen vezeti. Szakterülete az egészséget és a jólétet támogató építészet. Ira Verma PhD-kutató már régóta részt vesz a szolgálati lakásokkal kapcsolatos projektekben, emellett Ő Viivi Salminen témavezetője is, aki a MonIA projekt során készítette mesterszakos diplomamunkáját.
„Finnországban az idős polgárok száma növekszik, és ezzel párhuzamosan változik a nemzeti szolgáltatási struktúra, ami még fontosabbá teszi a memória- és idősbarát tervezés fejlesztését. Az ilyen problémákkal küzdő emberek lakhatásában fontos tényezőt jelent a hangkörnyezet és az ingerek számának szabályozása. A hallással és a koncentrációval kapcsolatos képességek különösen a háttérzaj csillapítását igénylik” – állítja Ira Verma.
Verma szerint új lakhatási megoldásokra van szükség, mivel a jelenlegi létesítményekben memóriazavarral élni kihívást jelenthet.
„Sok meglévő támogatott lakóegység nagy, visszhangos és zajos étkező- és közös helyiségekkel rendelkezik. Ilyen körülmények félelmet vagy szorongást okozhatnak. A létesítményeket úgy kell megtervezni, hogy a tevékenységtől függően több kisebb területre oszthatók legyenek. A saját nyugalmába való időnkénti visszavonulás lehetősége csökkenti a lakók nyugtalanságát.”
Az építőanyagok, például a hangelnyelő mennyezetek és falpanelek, valamint a belsőépítészet szintén befolyásolhatják a hangkörnyezetet.
„Sok esetben az idősek lakóegységeinek belső kialakítása rendkívül minimalista: a szőnyegeket, puha kanapékat, párnákat és dekorációs tárgyakat biztonsági, vagy tisztasági okokból eltávolították. Ezek azonban befolyásolják a helyiségek otthonosságát és a hangkörnyezetet” – mutat rá Verma.
Az Espoo Tapiolában található Ainola idősotthonban az Ecophon álmennyezeti rendszerrel és szabadon függő akusztikai panelekkel javította a hangkörnyezetet.
Viivi Salminen építészhallgató „Akusztikai tervezés a memóriabarát életben” című mesterszakos diplomamunkájának fő célja az volt, hogy a meglévő adatok alapján iránymutatásokat dolgozzon ki a memóriazavarokkal küzdő emberek életét és jólétét támogató hangkörnyezet kialakítására. A cél az is, hogy az akusztikai tervezésbe emberközpontúbb perspektívát vigyenek be. A lakókörnyezet szerepének figyelembevétele a kezelés részeként, valamint a speciális jellemzők és igények azonosítása a memóriabarát környezet kialakítása érdekében. Ebben a munkában a memória- és idősbarát lakókörnyezet akadálymentes, könnyen használható és érthető környezetet jelent.
„A hangkörnyezetek kialakítására vonatkozó beállítások és iránymutatások nem vették figyelembe a memóriazavarokkal küzdő embereket. Másrészt az ilyen problémákkal küzdő emberek számára kialakított környezetek tervezési útmutatói ritkán foglalkoznak a terek akusztikájával. Az útmutató összeállított információkat nyújt a memóriazavarokkal kapcsolatos hangzásvilág kialakításáról, valamint kiemeli a hangzásvilág kialakításának fontosságát a memóriabarát környezet részeként. Emellett jó alapot biztosít a gyakorlati megvalósításhoz, amelynek révén még hatékonyabb ajánlásokat és épületeket lehet módosítani” – állítja Salminen.
Salminen szerint a hangkörnyezet minőségét hagyományos akusztikai mérésekkel határozzák meg. Az ezeken alapuló kialakítás azonban nem garantálja a kényelmes hangkörnyezetet, különösképpen egy memóriazavarral küzdő személy számára.
„Kevesebb figyelmet fordítottak arra a tényre, hogy a jó hangkörnyezet nem csak a hangcsillapításból áll. Ez azzal is összefügg, hogy a hangkörnyezetet végül hogyan éljük meg. Véleményem szerint a memóriazavarokkal küzdők számára a jó hangkörnyezet akadálymentes, megszokott, érzékszerveket kímélő, és figyelembe veszi a hely funkcióit és felhasználóit.”
Ha a hangkörnyezetet már a projekt kezdetétől fogva figyelembe vesszük az építészeti tervezés során, a végeredmény egy sokoldalúbb és kiegyensúlyozottabb helyiség lesz.
„Az érzékszervi és hangkörnyezet óriási hatással van a memóriavesztéssel élő személyek jóllétére és mindennapi életére. A hangkörnyezet különösen fontos szerepet játszik a szociális helyzetekben, mivel a memóriazavarok gyakran kihívást jelentenek a beszélgetések megértésében és fenntartásában. A tanulmányok azt is kimutatták, hogy a jól kialakított hangkörnyezet befolyásolja a memóriazavarban szenvedők életminőségét. Javítja az alvás minőségét, és csökkenti a nyugtalanságot, a szorongást és a viselkedési zavarokat. Csökkentheti a pszichotróp gyógyszerek használatát, és végül a lakók és a személyzet stressz-szintjét is” – foglalja össze Salminen.
Felső kép: JD Mason, Unsplash
Az Aalto Egyetem Szociális és Egészségügyi Építőipari Kutatócsoportja (SOTERA) által vezetett MonIA projekt célja, hogy új, rugalmas lakhatási megoldásokat kutasson és tervezzen az otthon élés és a fokozott szolgáltatású lakhatás között. A cél a közösségalapú, változatos és elfogadó megoldások támogatása, valamint a demenciában szenvedő idősek társadalmi elszigeteltségének csökkentése. A projektben az Aalto Egyetem mellett részt vesz a Környezetvédelmi Minisztérium, az ARA Lakásfinanszírozási és Fejlesztési Központ, Helsinki, Jyväskylä, Pori, Porvoo és Kirkkonummi városok, a HEKA Oy, Yrjö és Hanna Kodit, valamint a Saint-Gobain Finland Oy / Ecophon.
